2020. 04. 13.

Nagyváradi húsvéti alkalmak összefoglalása

Ahogyan a testvérek kérték tőlem, röviden összefoglalom, miről volt szó köztünk húsvétkor. Vasárnap délelőtt és délután, valamint hétfőn délelőtt.

Vasárnap délelőtt az Úr Jézus feltámadásának ószövetségi előképeiről olvastunk.

1.) A zsenge kéve 3Móz 23,10-11 és 14: a ti aratástok zsengéjének első kévéjét vigyétek a papnak. Az pedig lóbálja meg a kévét az Úr előtt, a szombat után való napon. És zsenge kalászokat ne egyetek mind e napig.

1Kor 15:23. Első zsenge a Krisztus.

Hogyan utal a zsenge-ünnep J. Kr. feltámadására?

A learatott kéve a halál képe, az Úr elé vitt pedig a feltámadásé.

A hét első napján kellett ünnepelni. A szombat utáni napon, vagyis vasárnap. Éppen akkor támadt fel a mi Urunk is. Feltámadt életével egy új teremtés kezdődött, ahogyan a vasárnappal egy új hét.

Az új termésből enni csak azután volt szabad, ha a zsengét már az Úr elé vitték. Azt jelenti ez, hogy minden feltámadás csak az Úr feltámadása után következik. (Akik korábban feltámadtak, ugyanolyan testben támadtak fel, és ismét meghaltak.) 1Kor 15:23 Első zsenge a Krisztus; azután akik a Krisztuséi, az ő eljövetelekor.

2.) József egyik álma ugyanerre utal

1Móz 37:6-8 Íme kévéket kötünk vala a mezőben, és íme az én kévém felkele és felálla; a ti kévéitek pedig körülállanak, és az én kévém előtt meghajolnak vala.

A fekvő kévék itt is a halált jelképezik. József pedig J. Kr. előképe. József kévéje felállt, aztán a testvéreié is. Vagyis J. Kr. feltámadt, de utána a testvérei, az Atya gyermekei is feltámadnak. Az Úr így mondta: Ján 14:19 én élek, ti is élni fogtok.

3.) A kivirágzott mandulavessző

4Móz 17,7-8: És letevé Mózes a vesszőket az Úr elé a bizonyság sátorában. És lőn másnap, hogy íme kihajtott vala a Lévi házából való Áronnak vesszeje, és hajtást hajtott, és virágot növelt, és mandulát érlelt.

A levágott vessző a halált jelképezi. De az Úr előtt az Áron vesszeje életre kelt, mert egyetlen éjszaka alatt kihajtott, kivirágzott és mandulát érlelt.

A mi Urunk meghalt. Ahogy írja a próféta: Ézs 53:8b kivágatott az élők földéből, hogy népem bűnéért lőn rajta vereség?! Ahogyan azt a mandula-vesszőt is a nép bűnéért, a Kóré-féle lázadásáért vágták ki. De Isten harmadnapra feltámasztotta Őt, és gyümölcsöt érlelt. Többek közt mi is az Ő gyümölcsei vagyunk.

Még egy kérdés: Miért pont mandulavesszőt vittek Áron házának? Ennek is van egy fontos üzenete. Jer 1:11-12 Szóla továbbá nekem az Úr, mondván: Mit látsz te, Jeremiás? És mondék: Mandulavesszőt látok én. És monda nekem az Úr: Jól láttál, mert gondom van az én igémre, hogy beteljesítsem azt.

Tehát a mandulavessző azt jelenti, hogy az Úrnak gondja van arra, hogy az Ő Igéjét mindenképpen beteljesítse.

Érdekes, hogy a Józsefnek adott Ige beteljesítésekor is megjelenik a mandula. 1Móz 43:11 És monda nekik Izrael az ő atyjuk: Vegyetek e föld válogatott gyümölcseiből a ti edényeitekbe, és vigyetek ajándékot annak a férfiúnak; egy kevés balzsamot, egy kevés mézet, fűszerszámokat, mirhát, diót, mandulát. És az Úrnak gondja volt az Ő Igéjére, hogy beteljesítse: Meghajoltak József előtt a testvérei.

Vasárnap délután az ember feltámadásáról volt szó. 1Kor 6,14: Az Isten pedig az Urat is feltámasztotta, minket is feltámaszt az ő hatalma által.

Először röviden a szellemi feltámadásunkról: Kr. halála számunkra azt jelenti, hogy meghaltunk a bűnnek. A feltámadása pedig azt jelenti, hogy Istennek élünk.

Ezután a testünk feltámadása volt a téma. Ennek a főbb pontjai:

* Mindenki feltámad, nemcsak a hívő emberek. Apcs 24,15: lesz feltámadásuk a halottaknak, mind igazaknak, mind hamisaknak.

* Ha nem lenne feltámadás, mi hívő emberek nagyon nyomorultak lennénk. 1Kor 15:19 Ha csak ebben az életben reménykedünk a Krisztusban, minden embernél nyomorultabbak vagyunk. Azért, mert az Úr Jézus azt mondta: Ján 16:33 E világon nyomorúságtok lészen…

* De lesz feltámadásunk, és utána Kr. ítélőszéke (jutalomosztó széke) elé állunk, ahol világossá válik, hogy mi értelme volt önmagunk megtagadásának, az Úrért végzett munka és szenvedés vállalásának. Mert meg van írva: Ján 12:26 Aki nekem szolgál, engem kövessen; és ahol én vagyok, ott lesz az én szolgám is: és aki nekem szolgál, megbecsüli azt az Atya.

* A feltámadás adja a reménységünket a szeretteink felől is. 1Thes 4,14: Mert ha hisszük, hogy Jézus meghalt és feltámadott, azonképpen az Isten is előhozza azokat, akik elaludtak, a Jézus által ő vele együtt. Hívő szeretteinktől a halál sem választ el örökre!

* A feltámadás után csodálatos örökséget készített számunkra az Úr a mennyben. Azt ebben a testben nem bírnánk el. A feltámadt testünk hasonló lesz az Úr dicsőséges testéhet. Az elragadtatáskor is ugyanazt a dicsőséges szellemi testet kapjunk, mint a feltámadt hívő halottak.

Végül: Mit jelent a feltámadás a végidők történéseiben?

Nem mindenki egyszerre támad fel, de minden feltámadás a végidők eseményeihez kapcsolódik, és minden feltámadás után megítéltetnek a feltámadottak.

Legelőször az elragadtatáskor azok támadnak fel, akik Kr.-ban aludtak el. A Gyülekezet elragadtatása után fellép az Antikrisztus.

A Gyülekezet a Kr. jutalomosztó széke előtt ítéltetik meg.

Másodszor a nagy nyomorúság végén lesz feltámadás: Az ószövetségi szentek, a 12 apostol és a nagy nyomorúság alatt mártírhalált haltak támadnak fel, hogy részük legyen az ezeréves királyságban. Az ő ítéletükről ezt olvassuk Jel 20,4: És láték királyi székeket, és leülének azokra, és adaték nekik ítélettétel.

Végül mindenki feltámad. Jel 20,13-14: És a tenger kiadá a halottakat, akik ő benne voltak; és a halál és a pokol (Hádesz, Seol) is kiadá a halottakat, akik ő náluk voltak; és megítéltetének mindnyájan az ő cselekedeteik szerint. A pokol pedig és a halál vettetének a tűznek tavába. Ez a második halál, a tűznek tava. Ekkor a nagy fehér királyi székben J. Kr. fog ítélni.

A feltámadt teste mindenkinek halhatatlan lesz. A hitetleneké is, csak az nem dicsőségben, hanem gyalázatban lesz halhatatlan. Ugyanis az utolsó feltámadás után megszűnik a halál. A tűz tavába vettetik a Seollal együtt, mert arra sem lesz többé szükség. A tűznek tavában nem megsemmisülés lesz, hanem örök gyötrelem.

Ma délelőtt három kérdésről beszélgettünk.

1.) Kik azok a foglyok, akikről szó van az Ef 4. részében?

Ebben kétféle a látásunk. Én úgy értem, hogy a sötétség hatalmasai, fejedelmei, akikről így ír Kol 2,15 Lefegyverezvén a fejedelemségeket és a hatalmasságokat, őket bátran mutogatta, diadalt vévén rajtuk abban. A nagyváradi testvérek úgy tanulták, hogy az Úr Jézus halálakor lement a halottak országába, a Seolba, és onnan felhozta, és a paradicsomba vitte a foglyokat, akik igazaknak bizonyultak. Hasonlóan a kereszten a latorhoz, akinek az Úr megígérte, Ma velem leszel a paradicsomban.

2.) Az Úr Jézus halálakor sok elhunyt szentnek teste feltámadt, bementek a szent városba. Ezek kik voltak és meddig maradtak ott?

Ennek kapcsán beszéltünk pl., arról: Milyen testben támadtak fel? De megállapítottuk, hogy erre nem tudunk felelni, mert erről nincs a Bibliában kijelentés, hogy kik voltak a feltámadtak, és meddig maradtak Jeruzsálemben.

3.) Elvégezett dolog, hogy az emberek egyszer meghaljanak, utána pedig az ítélet. Illés és Énók elragadtatott, nem halt meg. Erről mond bármit is az ige?

Ezzel kapcsolatban is sok mindenről beszéltünk, de végül is abban nyugodtunk meg, hogy Isten Igéjében nincs ellentmondás csak a mi korlátolt képességeink miatt látunk ellentmondást, de valójában nincs. Istennél bizonyára megvan a megoldás, hogy pl. ez a két Ige együtt megálljon: Róm 5:12b a halál minden emberre elhatott, mivelhogy mindenek vétkeztek. Zsid 11:5 Hit által vitetett fel Énokh, hogy ne lásson halált, és nem találták meg, mert az Isten felvitte őt.

Összefoglalva a kérdésekre azt mondhatjuk 5Móz 29:29 A titkok az Úréi, a mi Istenünkéi; a kinyilatkoztatott dolgok pedig a miénk és a mi fiainké

Ámen